Katie Drift - A képzelet nyolc bugyra
2022.06.27
NOVELLÁSKÖTET
sci-fi / misztikus / lélektani / pszicho / krimi
A borítóról:
A kép és a stílus nagyon tetszik! Nagyon-nagyon-NAGYON!
Minden benne van, ami a könyvben is: érzelmek, sejtelmesség, misztikum, különlegesség...
( Borítóterv: Takács László )
A kép és a stílus nagyon tetszik! Nagyon-nagyon-NAGYON!
Minden benne van, ami a könyvben is: érzelmek, sejtelmesség, misztikum, különlegesség...
( Borítóterv: Takács László )
Novelláskötet lévén több történetet foglal magába, méghozzá nyolcat: 2 hoszabbat, és 6 rövidebbet. És még csak nem is egy zsánerben íródottakat...
Sci-fi, misztikum, krimi, romantika, de lélektani és pszicho vonal is van nem egyben.
A könyvet indító novella (Annie) egyből mély vízbe dobja az olvasót, ugyanis egy nő életét mutatja be, aki több figyelmet és szeretetet igényelt volna kiskorában, ennek következtében egy gyerekkori tettének traumájától gyakorlatilag megtébolyult. Egy tökéletes nővé vált - csak épp olyanná, aki képtelen a kötődésre, törődésre, szerelemre, szeretetre, - s ez borzalmas tettekre sarkallja.
A következő címe:
"Mégis mi kell a nőnek? És a férfinak?"
Írónőnk ezen írásából egyértelművé válik, hogy nem kevés öniróniával rendelkezik, amit nagyon szépen beépített e novella karakterébe. Egy depressziós, vélhetően sokat csalódott nőről olvashatunk, aki egy nap leült egy egész különleges listát írni - ezzel teljesen megváltoztatva saját életszemléletét. E novella ismételten egy nehéz témát boncolgat, de valahogy mégis egyszerűen és élvezhetően!
A kötet összes története elgondolkodtató, de számomra a Lobo c. novella témája, amit talán leginkább személyesnek mondhatnék. Ha jól sejtem, írónőnknek is, s nem csak számomra...
Ez a sztori a férfi-nő barátságokra irányul. Azért is volt számomra "személyes", mert nagyonis jól ismerem a benne bemutatott problémákat és érzéseket, ezzel pedig Katie jócskán kivívta a rokonszenvemet.
A sztorik egy részénél többnyire a realisztika talaján maradt, párnál viszont el is rugaszkodott, s némi misztikus/fantasy szállal fűszerezte. Érdekes, mert a fantasy a legkedveltebb műfajom, de pl ebben a kötetben megjelent vámpírnak nem tudtam örülni. Az volt talán az egyetlen novella, ami számomra túl zavaros volt. Vannak feltételezéseim, hogy miért került bele vámpír, de annak ellenére, hogy csípem a fantasyt, inkább kihagytam volna belőle. Itt szerintem jobb lett volna ha írónőnk maradt volna a realisztikus vonalnál... kevésbé lett volna zavaros, és sokkal nagyobbat ütött volna a fő mondanivalója.
De! Akadt még misztikus vonalú sztori a vámpíroson kívül! Pl amit talán első sorban krimi jellegűnek mondanék: "A zuhanyfüggöny".
(SPOILER!) E történetben egy öngyilkos lány lelke kísért, és főszereplőink igyekeznek kideríteni a halálának fő okát, hogy békére lelhessen. Méghozzá miután csaknem megölte őket...
Írtó para részei is vannak, Katie nagyszerűen eltudta velem képzeltetni a jeleneteket!
A kötet legtöbb oldalát pedig egy sci-fi történet foglalja el.
Párszor már hangoztattam, hogy novellákat kevésbé olvasok szívesen, mert jobb szeretem a joooooo "vaskos" sztorikat - és Katie ezen írásánál éreztem ezt a leginkább, annak ellenére, hogy ez volt a leghosszabb. Az ötletei itt is tetszettek, viszont számomra alaposabb kibontást, nagyobb részletgazdagságot, és mélyebbről való felépítést igényelt volna a teljes körű élményért. Pl a fő karaktereink tetszettek, de általánosságba véve mellékszereplők között szoktam kedvencekre lelni - itt viszont esélyem sem volt! Számomra túl felületesen lettek megírva, már-már jelentéktelenek a sztori szempontjából... ami szerintem nagy kár.
Hogy a sci-fi berkein belül milyenre is gondoljatok e novella kapcsán, de mégis tartogathasson némi meglepit, annyit mondok, hogy néhány pontjában az Expedíció (Annihilation) c. filmre emlékeztetett. Amúgy egészen más! De 1x-2x mégis eszembe juttatta...
Összességébe nézve ezt a kötetet leginkább elgondolkodtatónak tudnám nevezni. Mély és megrázó történeteket foglal magába, ami miatt talán mégiscsak helyeselhetem, hogy novellaként íródtak. Egy-egy sztori a reggeli kávé mellé, vagy esti levezetésként ad elég agyalni valót, de közben ki is kapcsolja, magával ragadja az olvasót.
Érdekes és egészen egyedi, emlékezetes élmény volt belemerülni mind a 8 "bugyrába"! Köszönöm, és további sok sikert kívánok, Katie!
Pár idézet a könyvből:
"Egyszer úgyis minden egyenesbe jön. Ha más nem, hát az EKG..."
"Atyavilág! Elég hosszúra sikeredett. Látott már valaki olyan pasit, aki mindezt magában hordozza?! Upsz! Ezt hívják fölösleges munkának."
"A szomszéd néni talán hallotta, hogy sírva vonyítja a szomorúbbnál szomorúbb dalok szövegét, és fújja az orrát, de szerencsére elég tapintatos volt ahhoz, hogy ezt ne tegye szóvá. Mást meg úgysem érdekelt."
"Kapcsolatuk a tangóra emlékeztetett. A férfi azzal a mozdulattal, amivel magához húzta, el is taszította őt."
"Miért tesz tönkre embereket az érzelem vagy annak hiányának fájdalma? Miért pusztítjuk magunkat ennek hatására? És miért pusztítunk el másokat? Megannyi feltett, de meg nem válaszolt kérdés... Tehát mégis, mi a szerelem?"
Sci-fi, misztikum, krimi, romantika, de lélektani és pszicho vonal is van nem egyben.
A könyvet indító novella (Annie) egyből mély vízbe dobja az olvasót, ugyanis egy nő életét mutatja be, aki több figyelmet és szeretetet igényelt volna kiskorában, ennek következtében egy gyerekkori tettének traumájától gyakorlatilag megtébolyult. Egy tökéletes nővé vált - csak épp olyanná, aki képtelen a kötődésre, törődésre, szerelemre, szeretetre, - s ez borzalmas tettekre sarkallja.
A következő címe:
"Mégis mi kell a nőnek? És a férfinak?"
Írónőnk ezen írásából egyértelművé válik, hogy nem kevés öniróniával rendelkezik, amit nagyon szépen beépített e novella karakterébe. Egy depressziós, vélhetően sokat csalódott nőről olvashatunk, aki egy nap leült egy egész különleges listát írni - ezzel teljesen megváltoztatva saját életszemléletét. E novella ismételten egy nehéz témát boncolgat, de valahogy mégis egyszerűen és élvezhetően!
A kötet összes története elgondolkodtató, de számomra a Lobo c. novella témája, amit talán leginkább személyesnek mondhatnék. Ha jól sejtem, írónőnknek is, s nem csak számomra...
Ez a sztori a férfi-nő barátságokra irányul. Azért is volt számomra "személyes", mert nagyonis jól ismerem a benne bemutatott problémákat és érzéseket, ezzel pedig Katie jócskán kivívta a rokonszenvemet.
A sztorik egy részénél többnyire a realisztika talaján maradt, párnál viszont el is rugaszkodott, s némi misztikus/fantasy szállal fűszerezte. Érdekes, mert a fantasy a legkedveltebb műfajom, de pl ebben a kötetben megjelent vámpírnak nem tudtam örülni. Az volt talán az egyetlen novella, ami számomra túl zavaros volt. Vannak feltételezéseim, hogy miért került bele vámpír, de annak ellenére, hogy csípem a fantasyt, inkább kihagytam volna belőle. Itt szerintem jobb lett volna ha írónőnk maradt volna a realisztikus vonalnál... kevésbé lett volna zavaros, és sokkal nagyobbat ütött volna a fő mondanivalója.
De! Akadt még misztikus vonalú sztori a vámpíroson kívül! Pl amit talán első sorban krimi jellegűnek mondanék: "A zuhanyfüggöny".
(SPOILER!) E történetben egy öngyilkos lány lelke kísért, és főszereplőink igyekeznek kideríteni a halálának fő okát, hogy békére lelhessen. Méghozzá miután csaknem megölte őket...
Írtó para részei is vannak, Katie nagyszerűen eltudta velem képzeltetni a jeleneteket!
A kötet legtöbb oldalát pedig egy sci-fi történet foglalja el.
Párszor már hangoztattam, hogy novellákat kevésbé olvasok szívesen, mert jobb szeretem a joooooo "vaskos" sztorikat - és Katie ezen írásánál éreztem ezt a leginkább, annak ellenére, hogy ez volt a leghosszabb. Az ötletei itt is tetszettek, viszont számomra alaposabb kibontást, nagyobb részletgazdagságot, és mélyebbről való felépítést igényelt volna a teljes körű élményért. Pl a fő karaktereink tetszettek, de általánosságba véve mellékszereplők között szoktam kedvencekre lelni - itt viszont esélyem sem volt! Számomra túl felületesen lettek megírva, már-már jelentéktelenek a sztori szempontjából... ami szerintem nagy kár.
Hogy a sci-fi berkein belül milyenre is gondoljatok e novella kapcsán, de mégis tartogathasson némi meglepit, annyit mondok, hogy néhány pontjában az Expedíció (Annihilation) c. filmre emlékeztetett. Amúgy egészen más! De 1x-2x mégis eszembe juttatta...
Összességébe nézve ezt a kötetet leginkább elgondolkodtatónak tudnám nevezni. Mély és megrázó történeteket foglal magába, ami miatt talán mégiscsak helyeselhetem, hogy novellaként íródtak. Egy-egy sztori a reggeli kávé mellé, vagy esti levezetésként ad elég agyalni valót, de közben ki is kapcsolja, magával ragadja az olvasót.
Érdekes és egészen egyedi, emlékezetes élmény volt belemerülni mind a 8 "bugyrába"! Köszönöm, és további sok sikert kívánok, Katie!
Pár idézet a könyvből:
"Egyszer úgyis minden egyenesbe jön. Ha más nem, hát az EKG..."
"Atyavilág! Elég hosszúra sikeredett. Látott már valaki olyan pasit, aki mindezt magában hordozza?! Upsz! Ezt hívják fölösleges munkának."
"A szomszéd néni talán hallotta, hogy sírva vonyítja a szomorúbbnál szomorúbb dalok szövegét, és fújja az orrát, de szerencsére elég tapintatos volt ahhoz, hogy ezt ne tegye szóvá. Mást meg úgysem érdekelt."
"Kapcsolatuk a tangóra emlékeztetett. A férfi azzal a mozdulattal, amivel magához húzta, el is taszította őt."
"Miért tesz tönkre embereket az érzelem vagy annak hiányának fájdalma? Miért pusztítjuk magunkat ennek hatására? És miért pusztítunk el másokat? Megannyi feltett, de meg nem válaszolt kérdés... Tehát mégis, mi a szerelem?"
( Az eredeti bejegyzés e könyvről 2022. februárban íródott. )