Ferenc K. Zoltán - Az ördög evangéliuma
2022.06.24
TÖRTÉNELMI / HORROR / KRIMI
A borítóról:
Tökéletesen el lett találva, ugyanis egy az egyben tükrözi a könyv tartalmát! Kellőképp sejtelmes és hozza a krimi hangulatot, amellett, hogy az igencsak "para" képpel a horror vonal is tudatva van. Aztán az "Evangélium" szó E-betűje, amit a kommunista szimbólum sarlója és kalapácsa alkot (iszonyat jó ötlet!), gyakorlatilag a történet kora és világa is már megvan jelenítve.
És ezt szerintem így is kell! Az ötletek és azok kivitelezéseinek összhangjának és tökéletes megvalósításának mintapéldánya ez a borító, és ez azért is nagy szó, mivel tervezője ezzel a könyvvel debütált a szakmában!
Úgyhogy hatalmas nagy vastaps Schiszler Ádámnak! Szívből gratulálok, és szeretettel üdvözöllek köreinkben!
Szooooooval...
Igen, a borító a történet legjavát bemutatja, úgyhogy sokmindent nem is kell mesélnem...
Na jó... kicsit azért mégiscsak kifejtem.
- A címben megjelenített kommunista szimbólum:
E történet a Kádár-korszakban játszódik (bár hébe-hóba még vissza-vissza "tekintünk" egy-két karakter múltjába, amivel a közvetlen előtte történő mégkeservesebb időkről is informálódhatunk).
Azt hiszem a történetbeli lényegét a könyvből két mondatot kiidézve tudnám elmondani:
"Ez a világ a tehetségtelenek aranykora volt, ahol a szorgalom, a tisztesség és a becsület üldözendővé vált."
"Ez a Magyar Népköztársaság. Itt senki sem tiszta, mindenkinek mocskos kis titkai vannak."
- A horrorisztikus kép a borító tetején:
Nos, nem csak az lehetett vele a cél, hogy ne merjem az éjjeliszekrényemen hagyni éjszakára... hanem egy jelenetet idéz a történetből!
Bezony!
(SPOILER!) A történet főgonosza a feketemágiához (és a tudományhoz) nyúlva gyakorlatilag élőhalottakat "teremt".
- A krimi vonal:
Főszereplőink rendőrök, és agy rituális sorozatgyilkos után nyomoznak.
A sztoriról úgy összességében...:
Történelmi mivoltát tekintve egyesek szemében polgárpukkasztó lehet, én viszont teljesen laikusként álltam hozzá, így könnyedén felvehettem az író gondolkodásmódját erről a korszakról. A kocsmáros karakter kicsit emlékeztetett nagyapámra, mert hasonlóképp sztorizgatott ő is azokról az időkről... jókat mosolyogtam a vele kapcsolatos jeleneteken, mert papám "...és akkor bementem a gyár igazgatójához, és jó' megmontam neki, hogy: xy elvtárs, tessen nekem ezt meg azt adni, mert ez meg az...- és ha nem, akkor......." - jellegű "meséit" idézte a számomra.
Mindenesetre akik e korszak iránt érdeklődnek, azoknak érdemes mindenképp elolvasni, még ha "történelmi fikció"-nak is nevezzük. Azt gondolom, hogy az akkori magyarországi helyzetet próbálja bemutatni egy bizonyos (cseppet sem kellemes) szemszögből. Bár az, amit tudunk a történelmünkről, szerintem némiképp relatív. Sokak szerint hazugság az egész, de nem kétlem, hogy vannak, akik az igazat állítják róla. Hogy ki miben- s kinek hisz, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie...
Ez a könyv a történelmi vonal mellett bár horror jegyeket is tartalmaz, szerintem inkább hajaz a thriller kategóriára, úgyhogy aki a horrorsága miatt ódzkodna elolvasni, az is bátran tegyen egy próbát vele!
(SPOILER VESZÉLY!)
Nyomozóink, Miklós és Zoltán, közel a nyugdíjazáshoz már kezdtek azon morfondírozni, hogy többre hivatottak, mint csempészáruk lefoglalása. Annyi mindent megéltek már, és annyi tapasztalattal rendelkeznek... mégsem tehetnek többet a jelenlegi rendszerben.
De aztán...
Egy már évek óta "tevékenykedő" sorozatgyilkos olyan hibát vét, amivel felhívja magára a figyelmet.
És hogy egy sorozatgyilkos, Magyarországon, Budapesten!? Az akkori (látszólagos) békés, bűnözésmentes rendszerben!? Hallatlan, nem megengedett!
A nyomozóknak ezért rövid időn belül, és "csendben" intézkedniük kell, és persze eredményeket felmutatni. Mondhatni, kb mindegy is lenne, hogy kit kapnak el (a valódi gyilkost avagy sem), de valakit elő kell állítani, méghozzá hamar!
Ám de... úgy adódik, hogy ez az ügy főhőseink számára személyessé válik. Valójában mindigis az volt... de a történet végén derül ki igazán, hogy mennyire.
Töményen SPOILER!!!ezve:
A gyilkos kísérleteket végez, méghozzá azért, hogy egy számára fontos személyt visszahozhasson a halálból az élők közé.
A nyomozásba Zoltán felesége (Zsuzsanna) is belekeveredik, mert anno oknyomozó újságíró volt, és a hírzárlat ellenére sem tud nyugton maradni, és saját szakállára elkezd a gyilkos után kutatni. Ezzel persze veszélybe is keveri magát, de nagyon tetszett, ahogy nő létére hogyan, s milyen sok fontos információt kiderített.
Aztán Miklós lányának (Tímeának) barátja, Gábor is belecseppen a nyomozósdiba, viszont ő teljesen más okokból, és nagyon is az akarata ellenére. Mondhatni, büntetésként...
De végülis nagyon jól jött ki az ő jelenléte, kulcsfontosságú szerepet töltött be.
Írónk nagyon komolyan vette a történet rejtélyesítését, és jól meg is ugrotta! Az utolsó fejezetekig hatalmas kérdőjelek voltak bennem több karaktert illetőleg, viszont teljesen más válaszokat kaptam, mint amikre azodáig számítottam - ami igen nagy szó nálam!
Kedvenc szereplőt nehéz választanom, mivel... érdekes módon kb mindegyikőjük hasonló mértékben gyarló és emberi volt, írónk egyik karaktert sem "feketére" vagy "fehérre" festette, hanem az összesben megvolt bőven nem csak a fény, hanem a sötétség is. Azt hiszem, minden hibája ellenére talán Neumann-t tudnám kiemelni, akivel a leginkább szimpatizáltam. Az egyik legbecsületesebb és legegyenesebb karakternek tartom - és nagyon jól volt megírva a történetbeli szerepe is.
Jelenetek közül viszont nem tudnék csak egyet kiemelni. Rengeteg kedvencem van, ami leginkább talán annak köszönhető, hogy a történelmi vonal ellenére sem lett a sztori "száraz", hanem tényleg igazán izgalmasra és egészen eseménydúsra íródott. Sehol sem "aludtam be" (pedig a számomra történelmünk ezen korszaka nem éppen a legérdekfeszítőbb), ami nem csak a sok-sok jelenetnek, és az érdekes karaktereknek, hanem az írói stílusnak is köszönhető. Érződik benne a történelem alapos ismerete, de annak ellenére, hogy mégsem "szájbarágós", még én (aki nem túl tájékozott a témában) is teljesen értettem, s nem csak nyomon követni, hanem élvezni is tudtam.
Szóval, több jelenetetet is kiemelek nektek (Spoileeer):
- Amikor Gábort bevitték kihallgatni az örsre,
- Mikor Zsuzsát majdnem lelőtte a gyilkos,
- Mikor az "élőhalott" lány rátámadt a parkban a nyomozókra,
- Mikor kiderülhetett az olvasók számára, hogy ki is a valódi gyilkos,
- Tímea jelenete a verőlegényekkel... (az nagyoooon)
Aztán említésre méltó Zsuzsi "pálfordulása" is, hogy milyen elégedetlen volt az életével, míg igazán veszélybe nem került. De aztán megtanulta becsülni...
Továbbá Gábor személyiségfejlődése. Egy lázadó suhancból a történet végére felelősségteljes, gondolkodó, érett férfivé vált.
Magam sem gondoltam, hogy ekkora élménnyel fogok gazdagodni e könyv által. Megtisztelő a számomra, hogy írhatok róla, és igazán örülök, hogy olvashattam! Kár lett volna kihagyni!
Köszönöm, Ferenc K. Zoltán!
S végezetül még két mondatot osztanék meg veletek, amiket a könyvből idézek:
"Az ördögnek van hatalma, Miklós, te pedig a kurvája vagy."
"Egy kétségbeesett ember bármilyen álnokságra és hazugságra képes a túlélésért."
És még valami...!
A nemzeti.net-oldalán jelent meg egy interjú a szerzővel e könyvéről:
...és bár sajnos én közel sem tudtam olyan szakértelemmel nyilatkozni (ami nem meglepő, hisz' nem birtoklom) e könyvről szóló írásomban, mint Ábrahám Barnabás, de hasonlóképp vélekedek én is, mint ő. Érdemes a cikket végigolvasni, leginkább azért, mert ezáltal kicsit jobban megismerhetitek Ferenc K. Zoltánt, akinek válaszaiban megmutatkozik, hogy személyében egy igazán figyelemreméltó, kiemelkedő írót tudhatunk kortárs íróink köreiben.
Nagyon büszke vagyok rád, K. F., csak így tovább!
(Az eredeti bejegyzés e könyvről 2021. novemberben íródott.)
Smink: Sóvári DóraHaj: Harry GwechenbergerFotó: Pásztor Digi Gábor
