Sáfrán Judit: Az ​írisz emlékei - Örökölt királyság 1.

...és igen, ezzel már el is árultam, hogy azon olvasók táborát gyarapítom, akik kíváncsiak a történet folytatására. Ebben nálam egyáltalán nincs hiba, pedig a kismillió várható megjelenés között kevés olyan akad, amit igazán várnék. Viszont ez még a jövő zenéje... beszéljünk egy kicsit a történet első, azaz ezen kötetéről! 

A könyv egy rejtélyes ifjúsági regényként indul, egy amnéziás, önmagát kereső és megérteni vágyó tizenéves lánnyal. Mivel 5 évvel ezelőtti életére egyáltalán nem emlékszik, maga sem csodálkozik, hogy kissé elveszett, és nem találja helyét a világban... a szülei és a barátnője (aki egyúttal a pszichológusa is) viselkedése viszont már annál inkább gyanakvóvá teszi, és mivel ezzel egyidőben a múltja is az "életére tör", el is határozza, hogy bármily veszéllyel is kell szembenéznie, utána jár elfeledett emlékeinek és valódi származásának. Úgyhogy szülei óvva intése ellenére visszatér eredeti hazájába, egy másik világba, ahol gyakorlatilag újfent meg kell ismerkednie az ottani szabályokkal, rendszerrel, élőlényekkel, vallással, történelmükkel, és persze az "előző élete" ismerőseivel-rokonaival, na meg, származása lévén magával az uralkodás alapjaival is. 

Ezen soraimmal kb. csak felvezettem a könyv történetét, ami összességébe véve nagyon összetett, színes, csavaros, különleges, és egyedi. Világalkotás, cselekményvezetés, karakterábrázolás, és az érzelmek bemutatása-kifejezése tekintetében egyaránt helytállónak tartom az előző szavaim, amikkel e regényt illettem. Manapság nehéz olyannal előrukkolni, ami igazán újat tud mutatni egy olvasó számára, ám Juditnak ez sikerült. A rengeteg különleges lény, a járművek, birodalmak, és maga a világ, a környezet, az energia, amit- és ahogy használnak... e könyv világalkotása 10/10-es, az egyszer biztos. 

Amit kicsit keveselltem, az a vallás és a részben ezzel kapcsolatos emberek közti "Kapcsolat" érthetőbb, körültekintőbb bemutatása volt. Vallás tekintetében van említés egy-két dolog kapcsán, de annyira itt még nem vált világossá számomra, hogy miben és miként hisznek Dália lakói, viszont már most feltűnt a színen egy "ellentábor", akiket "hitetlenek"-nek neveznek. Ha jól értelmeztem, az ő lázadásuk kifejezetten az uralkodók, és az ő szabályaik/rendszerük ellen szól, nem pedig a vallásuk ellen... azaz ebben a kötetben még nem sikerült igazán megértenem a miérteket, mint pl. hogy mi végett a "hitetlen" billog rájuk. 

Aztán ott van egy érdekes, isten/istenek által kapott dolog is, a "Kapcsolat". Ez 2 személy előre "elrendeltetett" különleges kapcsolatát jelenti, ami már születésük előtt eldől: hogy ki-kinek lesz a "Végzete" vagy a "Szent"-je (ha jól emlékszem). 

Egy Kapcsolatot 2 személy alkot, ebből az egyik fél a Végzet, aki különleges energiával (képességgel) rendelkezik, és elsődleges feladata a Kapcsolat másik felének, a Szentnek a megóvása/védelmezése. Irígylésre méltóan romantikus ez az elgondolás, legalábbis a történetben előforduló példák nagy többségénél amolyan életre szóló párt alkotnak a Kapcsolattal rendelkező személyek. És épp ebben van a bökkenő, hogy az teszi kuszává ezt a dolgot, hogy nem mindenkinél van ez így... számomra az sem teljesen tiszta, hogy kifejezetten romantikus/szerelmes kapcsolatot jelent ez a Kapcsolat dolog, vagy inkább amolyan bennsőségesebb és életre szóló, "elszakíthatatlan" baráti köteléket, ami a másik fél "kötelező" védelmének és támogatásának felelőséggével párosul - és emellett alakulhat ki köztük szerelmi viszony is, de nem minden esetben fordul elő. Sőt, vannak, akik a Kapcsolatot kényszerként élik meg...? Szóval na... Ez egy kicsit kusza volt, de ennek ellenére szerintem a könyv egyik legérdekesebb és legszebb ötlete, nekem legalábbis nagyon tetszett az elgondolás. 

A történetben még Cylia és az ő szüleivel való kapcsolatának felületes mivoltja okozott némi hiányérzetet számomra, azaz annak felületes megírása... valahogy túl gyorsan és túl egyszerűen kerültek ki a képből. A történet folyamán rájöttem ennek egyes miértjeire, de ennek ellenére még munkákodik bennem az érzés, hogy a sztori ezen része kicsit sántított számomra. 

Hangsúlyoznám, hogy ez egy IFJÚSÁGI fantasy, azaz egyes karakterek kissé gyerekes gondolkodását nem rónám fel hibaként, tekintve, hogy ők is még gyerekek. Nagy felelősség hárul rájuk a történet folyamán, de érezhető köztük, és az idősebb korosztály közti gondolkodásbeli különbség, már ami pl. Dália jelenlegi uralkodóit illeti - akik Cylia szüleivel nagyjából egykorúak. 

Engem leginkább a történet világa, és a cselekmény csavarossága varázsolt el, az, hogy miként és milyen titkokat rejt nem csak Cylia múltja, hanem jövője is. 

Tudom, ismétlem önmagam, de ezt a kötetet egy igazán különleges és egyedi ifjúsági-fantasy regénynek vélem, amit az általam vélt hibái ellenére is sikerült nagyon megszeretnem. Azoknak ajánlom, akik egy kivételes fantasyra vágynak, nem bánva annak ifjúsági mivoltját, és azt, hogy az alapos világfestés-bemutatás és egyéb leírások miatt kissé vontatottabb cselekményívet kap maga a sztori is. Rengeteg minden történik, de viszonylag lassan, és kell egy ehhez ideális hangulat, hogy jól eshessen olvani. Persze ez minden regénynél így van, csak amondó vagyok, hogy ehhez a kötethez nem feltétlen akkor ülnék le, ha épp nagy pörgést igényelnék. A szerző ezen kötete egy duológia első fele, így itt még leginkább a sztori világával ismerkedhetnek meg az olvasók. Ha jól sejtem, a történet java a második részben várható, az pedig az első rész alapján nagyonis ígéretesnek tűnik számomra.