Szollár Bence - Az emelet és más horrornovellák

2022.08.23

HORROR NOVELLÁSKÖTET

A szerző Frontláz c. kötete után nagyon megörültem, hogy újabb írásai jelentek meg, így kíváncsian vártam ezt a könyvét is. 

...és most én leszek a rossz-gonosz, mert a borító mellett nem tudok elmenni, hiába tudom, hogy a borítótervezők java igazi művész lélek, és ezért jobb, ha méginkább "óvatosan" alkotunk véleményt a munkáikról. - Persze ha jól sejtem, a borító nem csak a borítótervezőkön múlik, hanem a megbízóik igényein is, szóval a legtöbb esetben nem csak az ő érdemüknek/hibájuknak mondható a végeredmény. 
E kötet esetében az én véleményem a borítóról: 
A cím szuper, nagyon tetszik a kivitelezése, az egyetlen, ami számomra figyelemfelkeltő a borítón. 
A kép viszont elmenne egy animációs horrorfilmbe, és ott valószínűleg jól is működne, de mint borítókép... pl a szüleim még szemüvegben is alig látnának belőle valamit. És ha nem kivehető, nem látható, nem látványos, nem figyelemfelkeltő, akkor már meg is bukott egy olyan vásárláson, ahol meg kell látnia, észre kell vennie, s rá kell találnia az olvasónak az őt érdeklő könyvre. 
Szoktam hangsúlyozni, hogy azokat a borítókat tartom jónak, amik minél inkább tükrözik-utalnak a beltartalomra. Ennél a képnél ez bár teljesül, viszont épp az nem, ami a borítóképek egyik nagyon nagy lényege: felkelteni, és megragadni az olvasók figyelmét, de annyira, hogy ne is eressze. 
Ismétlem: ez egy vélemény, az én véleményem. De nyilván ízlés kérdése is, és mint oly sok minden, ez is relative szubjektív dolog... 
No de, egy könyvnek mégiscsak a beltartalma a lényege... 

Úgy érzem, hogy e kötetével Bence a "Frontláz"-nál egy kissé könnyedebb vizekre evezett. Ezen pár (2-5) oldalas kis novelláinak inkább megdöbbentenie, esetleg megborzongatnia sikerült, nem pedig tényleg elborzasztani, megrémiszteni, vagy igazán félelmet kelteni bennem. Az olvasása során nem egyszer felderengett előttem az osztálykirándulásos sátrazások idején hallott rémmesék, a tábortűznél elmondott ijesztő történetek, és a pizsama partykon a padláson gyűrűvel ingázós-"szellem faggatós" pillanatok a barátaimmal. Bence ezzel a könyvével ezt kínálja: kisebb "rémpillanatokat", egyfajta ráhangolódást a horror világra. Viszont ahhoz, hogy igazán érvényesülhessen az, ami e műfajjal jár (az igazi félelemkeltés, nagyfokú elborzasztás), szerintem nagyobb terjedelmet igényelt volna mindegyik történet, sokkal erőteljesebb atmoszférateremtéssel. De ahhoz képest, hogy akadnak itt 2,5 oldalas kis sztorik is, ezekben is megvolt minden, ami egy horror történethez kell, csupán pl a számomra nem volt elég ez a terjedelem, hogy igazán eltudjak mélyülni bennük, hogy komolyabb érzelmeket kiválthattak volna belőlem. Leszámítva, hogy a szerző mindegyik történetbe rejtett egy óriási csavart, amik mindig megdöbbentettek. Ebben tényleg brillírozott, és imádtam érte! 

A könyv novelláiról: Mindegyik novella elsődlegesen gyerek karakterekkel operál, nem egy esetben a szülő-gyermek kapcsolatokra fókuszálva, de vannak itt misztikusabb elemekkel játszó sztorik, meg olyanok is, amiket a szerző inkább pszicho oldalról közelített meg. Leginkább a "Lájk" c. novella nyerte el a tetszésemet, ami egy a mai világban igazán aktuális "problémára" mutat rá.
E kötet mindössze 155 oldalon összesen 25 novellát foglal magába, amit jó szívvel ajánlanék minden olyan olvasónak, akik épp most ismerkednének/barátkoznának meg a horror világú könyvekkel. Meglátásom szerint még a horror kedvelő fiataloknak is a kedvencévé válhat, de akár azon idősebb koroszájú olvasók számára is, akik csak 1-1 rövidke horrorisztikus pillanatra vágynak, nem pedig komolyabban elmélyülni egy több száz oldalas véres katlanba. 
Bár a már-már "vallásosan" horrorimádók számára a véleményem némileg negatív csengésűnek hangozhat, akkor is azt tudom mondani, hogy nagyon élveztem e könyv olvasását! Mert - egy "gördülékenyre" megírt könyv, - igazán jól olvastatja magát, - minden történetben van némi csavar, - és nem egy el tudott gondolkodtatni, - le tudott kötni, - és mindezek mellett az olvasásuk igazi kikapcsolódást nyújtott számomra.
Nagyon örülök, hogy olvashattam! Köszönöm, és további sok sikert kívánok a szerzőnek! 


Pár idézet a könyvből:

"Ismerős, mégis taszító sötétség töltötte be a kis helységet. A plafonról lefelé csüngő villanykörte félénken pislákolt, mintha még maga a fény is rettegne idelent."


"A padlás tele volt rég elfeledett játékbabákkal, amik - más társaság nem lévén - egymást figyelték a sötétben."

"Ha erre a képedre nem kapsz több ezer lájkot, kicsim, akkor valami nagy baj van a világgal."
Share